A középkorban a só nagy értéknek számított, ezért 1217-ben Szalacs egy virágzó kereskedelmi központ lesz. A sótartalék kimerülésével, az ezzel való kereskedelem is egyértelműen megszűnik, így a szőlészet lesz a vidék fő gazdasági tevékenysége. Napjainkban Szalacsot az ezer pince falujának ismerik. A téglafallal megerősített, vagy csak egyszerűen az agyagos földbe...

Ehhez a nemesi családhoz kapcsolódik a környék felvirágoztatása, ami miatt a család ki is költözött a vár falai mögül a pezsgő szalárdi vásártér szívébe. Ezelőtt több mint száz évvel még látható volt a vár régi falaiból némi maradvány, mára már a romok nagyrészét föld takarja, hiszen a Berettyó árterületén fekszik,...

Útvonal: Nagyváradról Bihar – Kügyipuszta – Paptamási – Diószeg – Székelyhíd irányába, majd Székelyhídon a DN 19-es útról jobbra lefordulni a DN 19A-ra. A következő település Érolaszi. A falubejárat előtt, miután az út kivezet az erdőből, jobbra kell fordulni, majd rövidesen láthatóvá válik egy szavakkal leírhatatlan szépségű táj, a tó...

A pince és ennek bejárata a lehető legtisztább képet mutatja arról, hogy mennyire központi elem volt itt a szőlő, és a belőle készült bor. A nádfedeles vályogház fatornáca marasztal, hogy csak egy utolsó pohárral igyál még a gazda borából.

A hely egyszerűsége, a kis ablakokon átszűrődő fény, a mindennapi élet praktikusságának nyomai mély benyomást hagynak a modern ember lelkében.

A kiállítás egy átfogóbb projekt része, melynek a fő célkitűzése, hogy a turisták számára bejárható legyen az egész Darunak nevezett lápvidék, az itt élők számára pedig az Érmellék természeti és kulturális öröklődési folyamatának a tudatosítása.