1620-ban a nagyszalontai hajdúk elkezdték építeni saját várukat, amelyet 15 évvel később fejeztek be Rákóczi György segítségével. A vár őrtornya fegyverraktárként szolgált, itt tárolták a puskaport és a fegyvereket. A vár lerombolását csak a torony élte túl. Még ma is áll, és Csonka-torony néven vált a Körösök-síkságának szívében lévő város egyik leghíresebb építményévé.

1658-ban, II. Rákóczi György fejedelem parancsba adta a község kiürítését, valamint a vár és a község lerombolását/felégetését, annak érdekében, hogy azok ne kerüljenek török kézre. A pusztító tűz után a torony 240 évig tető nélkül maradt.

Arany János, a magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb költője Nagyszalontán született. A vár régi épületében róla nevezték el az Arany János Emlékmúzeumot, melyben a magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb költőjének személyes tárgyai tekinthetőek meg. A költő személyes tárgyainak gyűjteményét 1898-ban helyezték el itt, miután a tornyot felújították. Az emlékmúzeumot ugyanabban az évben, augusztus 27-én nyitották meg.