Egy várrom a rét közepén

Nagyváradhoz viszonylag közel, autóval vagy biciklivel is könnyen megközelíthető helyen, a Berettyó folyó partján a történelem egy titokzatos kincse vár a felfedezőkre. Egy öregtorony maradványai jelzik, hogy a középkorban, a magyar királyok korában egy vár állt itt. Csak egy saroknyi várfal maradt a három vagy négyszintes várból, melynek falai mintegy négy méter vastagok voltak. A régi vár a Berettyó forrásának pajzsa és kapuja is volt egyszerre. Az első erődöt valószínűleg Geregye Pál királybíró építette, majd 1277-ben Kun László király ostrom alá vette, elfoglalta és később Borsa Tamás nemesnek és fiainak adományozta. 1294-ben III. András a királyi hadsereggel vette ostrom alá, ezúttal a vár ellenállt a támadásnak. A következő száz évben a vár nádori rezidencia, a magyar korona és Mária királynő uradalmi rezidenciája volt, amit később ő maga adományozott a Csáky családnak.

Ehhez a nemesi családhoz kapcsolódik a környék felvirágoztatása, ami miatt a család ki is költözött a vár falai mögül a pezsgő szalárdi vásártér szívébe. Ezelőtt több mint száz évvel még látható volt a vár régi falaiból némi maradvány, mára már a romok nagyrészét föld takarja, hiszen a Berettyó árterületén fekszik, amely folyót csak a XIX. század végén szabályozták.